Benjamin.hu

Tegnap nagy meglepetésünkre a picúr úgy gondolta, hogy ő márpedig most elindul és kibújik.

csütörtök hajnali 3:00
A feleségem ébresztett, hogy neki fájásai vannak, én kb. 1,5 órája feküdtem, úgyhogy nagy kómásan annyit bírtam mondani, hogy feküdjön vissza és majd elmúlik. Kaptam tőle egyből, hogy te hülye ez nem vicc, több mint fél órája fenn volt már és cseppet se, egyáltalán nem múlnak. Körülbelül itt esett le mindkettőnknek, hogy ez most akkor tényleg nem tréfa és valószínűleg nem jósló fájások.

3:15
Méregetünk 4 perc, 5 perc, 9 perc, 7 perc nem túl szabályos, de azért mégis most mi legyen? Kis kitérő: hivatalosan október elejére voltunk kalkulálva, fogantatás alapján 36. hétben, ultrahang adatok alapján a 34. hétben jártunk. Ez még éppen a koraszülött időszak vége, tehát volt min aggódni. Bekapcsoltam a gépet és megkerestem a kórház adatait, valahol megvolt a számuk de egyikőnk se tudta merre.

3:30
A portás bácsi a második kapcsolása után sikerült is egy nővérkével beszélni, aki azonnal berendelt minket, hogy majd ott megnézik és megmondják mi a helyzet, sőt lehet, hogy meg tudják beszélni a kicsivel, ugyanmár maradjon még pár hetet. Gyorsan összepakoltunk, hívtuk a nagyülőket, hogy hát úgy néz ki fel kellene jönni, a nagymama és a párom nővére szintén készülődött és célba vette Pestet.

4:02
A taxi megérkezett az anya bepattant és indult a kórházba, vicces mert jövőhéten mentünk volna megnézni a szülészetet, ezért amikor beért kevergett kicsit mire megtalálta az éjszakás kismamás csapatot.

4:20
Az ultrahang vizsgálat alapján rendben találtak a babát, megszülethet a kórházban (a vizsgálattal az is kiderült, hogy nincs visszaút itt ma gyerek lesz, hozzáértőknek: 4cm nyitott méhszáj), de ha valamit nem találtak volna rendben akkor át kellett volna menni egy másik kórházba ahol fel vannak készülve (és vannak megfelelő eszközeik) a koraszülött kisbabák fogadására.

4:40
Semmi, várom a nagymamit, anyuka kapott egy szülőszobát.

5:03
Felébredt a Béni, várok picit, hátha elalszik, nem, nem anyát keresi. Bementem, hátha meg tudom győzni, hogy még korom sötét van kinn dőljünk vissza és aludjunk. Erre berágott, jött le az ágyról és anyát kereste. Láttam, hogy ebből mér nem lesz visszafekvés, jött felvilágosítás: gyere nézd meg anya nincs az ágyában (hol van?) be kellett mennie a kórházba (miért?) hát kisfiam úgy néz ki, hogy ma megszületik a kistesód, jön a nagyi és itt lesz veled apa megy be anyához. A gyerek hallgat, kis hatásszünet, majd rábólint és aztmondja JÓ! (Én komolyan hiszem, hogy megértette amit mondtam!) Majd szünet nélkül folytatta, hogy: Játszunk! :))) (Értette, de nem érdekelte olyan szinten mint az apját akinek már folytak a könnyei.)
Elkezdtünk legózni, innen üzenem az alattunk lakó néninek, hogy bocsánat a zörgésért.

6:00
Megérkezett a nagyi, apa mehet ahová akar, gyerek egyből a nagynényjét és a mamát kezdte nyúzni. Én összepakoltam elköszöntem és leléptem. Anya már nagyon várt.

6:30
Beértem, szobánk megvan, dumálunk. Még mindíg kb. 5 perces fájások vannak, ha így haladunk lehet, hogy nem csütörtökön születik meg. A fájások picit erősődtek, de semmi komoly.

8:00
Még mindíg 5 percek, mostmár kérdezősködünk. Méhszáj ~6cm, kb. 13-at kellen elérni.

kb. 9:00
Burokrepesztés, eléggé fájdalmas lehetett, Ági könnyes, kivörösödött szemekkel jött vissza.

9:20
Felgyorsultak az események, nem is kicsit, exponenciálisan emelkedő fájások (a reakciókból kb. ezt szűrtem le) anyának sehogy se jó, ülve, fekve, labdán, állva, sehogy fáj, fáj, FÁJ, FÁÁÁÁÁJ. Én meg csak állok tehetetlenül, nem tudsz mit csinálni állsz, beszélsz, bíztatsz, készen állsz ha ájulás van elkapd. Az esetlegesen durva, bántó nem megszokott stílusban jövő reagálásokat szépen meghallgatod és a másik füleden kiengeded.

9:40
Kaptunk szurit, a doki azt kérte ha lehet kevés gyógyszer legyen, de ilyenkor a fájdalomküszöb meg még annak a sokszorosa lehet próbára téve. A Béninél ezt a részt magzatvíz elfolyás után, epidurális érzéstelenítéssel “végig nevetgéltük”. Úgy érzekelem az injekció nem hat vagy olyan dolgok zajlanak ott belül amit így kivülről még csak meg saccolni se tudok milyen érzés lehet, a látottak alapján elég embertpróbáló! Sőt a több szobával arrébb lévő anyukák átszűrődő hangjai alapján ott se fenékig tejfel az élet.

kb. 10:00
Méhszáj 8 cm körül. A szülésznő szerint 12-re meglesz a kicsi. Készülődnek mindenféle tálkák, géz, törülköző, stb. minden ami kellhet be lett hozva, jön a doki csekkol, majd szól, hogy nemsokára indul a mandula. Anya nagyon kész van már.

kb. 10:30
Mindenki jelen szülésznő, gyerekorvos, aszisztens szülésorvos. Emlékeim szerint 4 vagy 5 kitolási “hullám” volt közte olyan szinten “pihi” van, hogy az anyuka mintha nem is épp a szülés kellős közepén lenne, de amikor jön a nyomás, azt bazdmeg nem látod nem hiszed el! Amit a filmekben látsz az semmi, túró! ÁÁÁÁ-ÁÁÁÁ kinn a gyerek a fenéket! Nagy levegő szájon át, benntart, nyom, nyom, nyom levegőt nem engedi ki, nyom, nyom még nyom az anyuka, még egy kicsit, gyerünk most jó, erősen, tovább, tovább, még egy picit ezt én ott a fejét tartva alig bírom egy levegővétellel, ők a hősnők meg kinyomják a gyerkőcöt! A 2 vagy 3 ilyen hullámnál megjelent a gyerek feje, ez megint olyan, nem vagy ott nem hiszed el örülsz, félsz, aggódsz, büszke vagy a párodra, magadra hogy ott állsz és még nem ájultál el. Az adrenalin szétvág. Anya pihen, doki nyugtat elmagyarázza mégegyszer levegőt ne engedje ki, nyomjon, nyomjon, stb. elmagyarázni egyszerű. Még két ilyen kör és készen vagyunk!

10:45
Simon Balázs megérkezett. Lehetsz akármilyen kemény csávó ha itt jelen vagy és látod a gyermeked, sírni fogsz! Megkönnyebülsz, a párodról mintha leparkolna az IFA ami eddig terhelte, örömkönnyek és büszkeség: igen ez az én fiam és feleségem megcsinálták és most itt hevernek előttem. Nagyon, nagyon büszke vagyok rájuk és hihetetlen boldog, amit így kivülről érzékel az ember fel nem fogható mekkora meló lehet ez a szülés!

10:50
9 pont a 10 pontos apgar teszre csak a bőrszín miatt járt a pontlevonás. A dokik szerint nem is olyan kicsi ez a gyerek, azt kérdi a doki mit igértünk: fiút? az lett! Anyán pihen a kicsi, közben elvágják a köldökzsinórt, “megszületik” a méhlepény, teszik a dolgukat, énmeg nézem a tökös gyereket és az anyukáját.

11:00
Fürdetés, haj tisztogatás, fésülés, mérleg (2590g), hossz (51cm) és egyéb részletek, majd pelenkázás, ruci és mehet vissz a szülőkhöz ismerkedni. Egy bő órát, másfelet barátkozunk, szétküldünk vagy 100 sms-t, csodálkozunk, húúú de pici.

kb. 13:50
A picit elvitték le az osztályra, mivel koraszülött de mindent rendben találtak, nem került inkubátorba, viszont 3 óránként ellenőrzik a vércukorszintjét. Ettől is teszik függővé a hazamenetelünket, ha a baba szépen fejlődik, jól alakulnak az értékei akkor vasárnap vagy hétfőn távozhatunk.

15:30
Visszakaptuk egy csepp Balázst, meg kell próbalni szopiztatni, állítólat ez az előtej, cukorban gazdag jó kis anyag nekik. Meg kell zabálni a haján még van egy kis máz ez miatt mint a punk kozépen feláll a haja. Az orra lapos és nagy mint aki már legalább 10 éve bokszol, imádjuk! A füle gyűrt mint a bátyjáé, az álla az anyukájáé, meg kell zabálni.

További képek a flickr Simon Balázs csoportosításban.

A Twitteren jött kb. 2 oldalnyi gratuláció, nagyon szépen köszönjük mindenkinek! Igazán jó érzés volt látni ezeket a reakciókat!
Szantog-nek ezért küldenék egy linket, hogy tanulmányozza át tüzetesen: 2. születésnap.